Dráva

Dráva folyó

Egyre ritkábbak lesznek Európa szabályozatlan folyói. Ezek egyike a Dráva magyarországi szakasza. A magyar területen futó folyószakasz valószínűleg egész Közép- és Kelet-Európa legvadabb, legveszélyesebb és legkiszámíthatatlanabb folyója.

 

 

A folyó, mely szinte áthatolhatatlan országhatárt képezett Horvátország elődjével, a régi Jugoszláviával. Ez a csupa rejtélyes vidék a maga különleges növény- és állatvilágával a maga nemében is egyedi érték. Barcsig gyors folyású, szeszélyes vize olyan tiszta, hogy az ország halfajtáinak kétharmada él benne. A folyó és holtágai horgászparadicsomnak számítanak. A Dráva folyó - Somogy és Baranya megyében - gyakran keresztezi a magyar-horvát államhatárt, s nemritkán a bal parton horvát, illetve a jobb parton magyar területek találhatók.

 

 

Ennek oka az, hogy a mai államhatár egyrészt egykori Dráva-ágon (melytől az oldalazó erózió miatt a mai meder jelentős távolságra is lehet), másrészt évszázadokkal ezelőtti tulajdonviszonyokon alapul.

 

 

A folyó mentén az emberi jelenlét a neolit óta kimutatható. A római korban hadiutak vezettek át a területen, ezek fontosabb pontjait erődök védték. A folyóvölgy igen alkalmasnak bizonyult letelepedésre, ugyanis a természeti erőforrások kedveztek a földművelő, pásztorkodó és halászó életmódnak. Az itt élő nép mindig szoros kapcsolatban élt környezetével, életmódját és gazdálkodását a Dráva vízjárásához igazította

 

A Dráva az osztrák-olasz határon lévő Tiroli Alpokban, Tolback község határában ered 1228 m-es tengerszint feletti magasságban. 695 km-es útja után a horvátországi Aljmasnál 83 m-es tengerszint feletti magasságban ömlik a Dunába. Útja során 24 nagyobb vízfolyást fogad magába. Ezek közül legjelentősebb a Mura, mely 454 km-es hosszúságával jelentőségében megközelíti befogadóját.

 

A Dráva vízjárását a bővizű, alpi eredetű folyók (Isel és Möll) együttes hatása alakítja ki a Mura-torkolatig. E torkolattól a Dráva vízjárását főleg a Mura befolyásolja.